2016. augusztus 13., szombat

Nyaralás

Nem írtam az utolsó gyógyszerpróba csúfos befuccsolása óta (wow, ez szép volt), pedig sokminden történt. Július 7-én volt Balázs kontrollja, ahol az orvos megpróbált minket lecseszni, amiért nem szóltunk, hogy a gyógyszer továbbra sem használ, aztán megkért, hogy tegyünk még egy próbát egy másik hatóanyagú gyógyszerrel. Ez, csodák csodája, segített egy picit Balázsnak, így az új tanévben bevetjük, aztán meglátjuk.
Kicsit másképp alakult az idei nyaralásunk, mint ahogy terveztük. Volt egy nagyobb lábműtétem július végén, és bár háromszor rákérdeztem műtét előtt (utoljára a műtét reggelén, 10 perccel az altatás előtt), hogy nem gond-e, ha műtét után egy héttel külföldre utazom és mindháromszor megnyugtató választ kaptam, mégis a tervezett út előtt 3 nappal, a kontrollon tudtam meg, hogy nem utazhatok. Így itthon töltöttük a szabadságunkat, amit Balázs egyáltalán nem bánt, a mai napig reggeltől estig a kedvenc játékán lóg.
Most a kondizást is hanyagolja, azt mondta, anya, a nyári szünetben pihenni akarok, és igaza is van. Mi ugyan nagyon nem bánnánk, ha pihenés alatt nem azt értené, hogy a képernyő előtt pörgeti magát, amíg teljesen bekattan. Elég keményen képernyőfüggő, tudjuk jól, de ez az egyetlen értékelhető kapcsolata a külvilággal, ettől pedig nem szeretnénk megfosztani. Egy hét múlva meg amúgyis vége a szünetnek, utána lesz bőven elfoglaltsága.

Nincsenek megjegyzések: