2015. december 22., kedd

Micsoda ősz!

Nagyon szégyellem, hogy már majdnem három hónapja rá sem néztem a blogra. Az úgy volt, hogy október első felében rengeteg dolog történt, kicsit felpörgött a munka is, egészségügyi fronton is voltak történések, illetve a közelgő utazás miatt is sok volt az intéznivaló. Október közepére esett az őszi szünet és ezt mi, az előzőleg megbeszéltek szerint hármasban töltöttük egy olyan helyen, amit Balázs szempontjai szerint választunk ki. Így lett az úticél Tenerife, ahol a világ legjobb (Tripadvisor) csúszdaparkja mellett a világ legjobb (Tripadvisor) "állatkertje", egy majdnem négyezer méter magas vulkáni hegy és még jópár kúl dolog található, nem beszélve a tényről, hogy az Atlanti-óceánban úszkálhattunk.
A sziget egyébként tipikus lehúzós hely; minden iszonyú drága, mindenért pénzt kérnek, mindenhol lefotóznak, aztán megpróbálják ezeket pénzért eladni, a frissen nyomott narancslét kb 4:1 arányban olcsósítják sűrítményből készült lével, a csúszdaparkokban fast track jegyet kínálnak, a kaja úgy általában, a sziget adottságai ellenére borzasztó, stb-stb. Sajnos a természeti látványosságokban sem bővelkednek, ami nem csoda, hiszen Tenerife a Szaharával egy magasságban fekszik. A legjobb élmény a Peter Pan hajókirándulás volt, rengeteg gömbölyűfejű bálnát láttunk, de tényleg megszámlálhatatlanul sokat, volt nagyon finom sangria, nagyon finom ebéd, aztán úszkálás a tengerben. Aztán meglepődés, amikor kiderült, hogy a szervezők nagy része magyar :-)) Arra nagyon figyeltünk, hogy Balázs jól érezze magát, és a kötelező "miért kell reggelizni", "miért nem vagyunk már ott", "mi a francnak kell nekünk hajókáznunk / óceánt néznünk / stb" körökön kívül nem panaszkodott. Ez mondjuk nem csoda, hiszen ki sem jött a vízből. Egy átlagos napunk úgy nézett ki, hogy felkeltünk, lementünk reggelizni, összekészülődtünk, mentünk valamelyik csúszdaparkba, 5-6 körül visszaértünk, 7-ig még a szálloda medencéjében lazultunk, aztán vacsi.
Az időjárás furcsa volt; a napnak volt ereje, de én pl csak nagyon ritkán kívántam a vizet. Ez persze Balázst egy kicsit sem hatotta meg, mennem kellett. Az időpontválasztásegyszerűen tökéletes volt; a csúszdaparkokban a tömeg simán elviselhető volt, egy csúszda kivételével mindenhova gyorsan fel lehetett jutni, az időjárás még Gábornak is tetszett, pedig ő 25 fok felett már panaszkodik.

Tenerife után közvetlenül kezdődött az én kis kéthónapos magánkálváriám, aminek még mindig nincs vége. A történet dióhéjban: két hónap alatt összesen 30 napig szedtem antibiotikumot (a legdurvább időszakban napi 6,6 gramm mennyiségben) és a harmadik műtétemen vagyok túl egy olyan dolog miatt, ami tényleg apróságnak számít. Mostmár alakulok, már mankó sem kell, cipőbe még nem tudok bújni és azt sem tudom, hogy mikor lesz a lábamnak normális színe és mérete.
A karácsonyi bevásárlásom ennek fényében minimálisra sikeredett, a takarításról nem is beszélve. Főzni azért majd fogok, sőt, sütni is :-)

Balázs kivizsgálása közben múlt csütörtökön véget ért, januárban kapunk majd részletes szakvéleményt, ezt megbeszéljük és ezután küldik hivatalosan az SVA-hoz, ahol majd ez alapján elbírálják az IV kérelmünket. Úgyhogy ahogy kinéz, lesz még miről írnom :-)

3 megjegyzés:

Ági írta...

Szia, tök jó, hogy jelentkeztél.
Jobbulást Neked, kellemes ünnepeket kívánok az egész Családnak, én speciel várom a vizsgálat eredményét.
szia, Ági

Vildi írta...

En is kivanok Boldog Karacsonyt,neked meg gyors felepulest!

Panni írta...

Köszönjük, mi is nagyon kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek! :-)