2014. július 9., szerda

Húsz év múlva - szülinapi különkiadás ;-)

Figyelem! Ez egy ilyen önajnározós poszt lesz, szóval aki Balázs miatt olvassa a blogot, az most ugorjon, ígérem, holnap róla írok ;-)

Nagyon sok fontos dolog történt húsz éve. Már év eleje óta egyfajta nosztalgikus hangulatban vagyok, minden dátumra emlékszem, mindegyik kedves nekem. Sajnos, ahogy az idei év kinéz, húsz év múlva is lesz miről megemlékeznem, persze kevesebb nosztalgiával...
Nade most a vidám dolgokról! Hogy csak a legfontosabbakat írjam, február elején volt pl a szalagavatóm. Pár nappal előtte ismerkedtem meg valakivel, aki később az első nagy szerelemnek bizonyult. Miközben feltűzték a szalagokat, a Húsz év múlva című dal szólt. Olyan távolinak tűnt akkor, most pedig mintha tegnap lett volna! A külsőmet kivéve, az egy kicsit más volt akkor :-))
"1990-1994"

A kánkán. Nem szelfiztem, hanem rózsát dobtam :-)

Áprilisban már megkaptam az értesítést, hogy fel vagyok véve a főiskolára. Májusban jött az érettségi és a ballagás. Egyszerűen hihetetlen, hogy húsz éve érettségiztem! A mai napig emlékszem a tételekre és a feladatok legtöbbjére.

Rég volt

A ballagás után indult az eszeveszett tanulás a szóbelire, mert valamiért az volt a mániám, hogy meg fogok bukni. Napi két edzésem volt, az első 9-től, a második 3-tól. Reggel 4-kor keltem, 8-ig tanultam, napközben edzettem, este 8-kor pedig kidőltem. Megérte az egyhónapos tortúra, minden nagyon jól sikerült és oroszból meglett a felsőfokú!
A szóbeli érettségiről rohantam Pesterzsébetre a buszhoz és indultunk Szegedre a nemzetközi versenyre. Emlékszem az ellenfelekre, németek, volt jugoszlávok, akkorák voltak, mint egy szekrény, a bicepszük egy-egy rostja vastagabb volt a combomnál. Aztán simán második lettem. Négypárban nyertünk, de azt el is várták tőlünk. Ezután már a bajnokság jött. Most mit ragozzam, megnyertem, na. Nem is kicsit :-)) Napra pontosan húsz éve, a 19. szülinapomra ezzel leptem meg magam:


Bizony, ez a sokminden mind-mind a szülinapom előtt történt, az év második felében már nem volt semmi különös. Ez volt életem egyik legjobb éve, mégis most, húsz évvel később sokkal boldogabbnak érzem magam. És furcsa, de sokkal jobban esik visszagondolni arra az időre, mint anno megélni. Visszamenni pedig semmiképp sem szeretnék. Bár a hajam mennyivel szebb volt :-))

12 megjegyzés:

szlivka írta...

Én imádtam ezt a posztot!!!
Isten éltessen sokáig!!!
Nem szelfiztem, hanem rózsát dobtam:)))))).

Panni írta...

Köszi :-))

Vildi írta...

Az első képről azt hittem valami filmből van:)
(amúgy én is 2O éve érettségiztem,de valahogy nem nosztalgiázom...)

Panni írta...

Jaja, filmből, egy videó-felvételből amúgy, de mindegyik :-))

Vildi írta...

Persze,csak én azt hittem valami színésznő van rajta :)

Panni írta...

Jahogy! Ott apukámnak sikerült elkapnia egy meghatódott pillanatomat :-))

kadarm írta...

én is azt hittem, hogy színésznő:) nagyon cuki kiscsaj voltál:)

Kata Mester írta...

Én is azt hittem, h színésznő, csak most nem jut eszembe a neve.

Kriza írta...

szerintem olyan, mint a Hairben a kiscsaj, aki tetszik a bevonuló Bukowskinak, nem tudom a nevét :-) mindenesetre jó kis post. nekem tavaly volt a 25 éves találkozóm, izé..... :-)

Panni írta...

Hat, miket irtok, hihetetlenek vagytok :-)))

Kocek írta...

Én a (nem) szelfis képről hittem, hogy Gwyneth, nm is értettem mit keres itt a képe :-)

Panni írta...

Ez egyre jobb :-))