2013. május 30., csütörtök

Basel

Ma megejtettük a második baseli látogatást, de előtte - utolsó előtti nap lévén - lezavartunk a suliban egy próbavizsgát. Engem megerősített abban, hogy nem kell ezt elsietni. "Átmentem" simán, de közelsem olyan eredménnyel, amilyennel elégedett lennék.
Az út a Gyermekpszichiátriai Klinikára már rutinból ment, kivéve, hogy Balázs észrevett egy Lamborghinit, amitől olyan jó kedve lett, hogy végighitetlenkedte egész Baselt :-) A klinikán ma is kaptam egy combos kérdőívet, ezúttal már nagyon specifikus kérdésekkel, amik különböző személyiségzavarok irányába próbáltak elvinni. Itt azért eléggé kellett lapozgatnom a szótárat... Miközben én kint izzadtam a szakfordítással, Balázs bent vidáman csinált valami tesztet. Pont mikor végeztem, szóltak, hogy segítség kéne, mert elkezdtek egy kérdőívet és egy-két ponttal Balázs nem tud mit kezdeni. Én a frissen felszedett tudással felszerelkezve ügyesen fordítottam, Balázs pedig meglepő őszinteséggel és önkritikával karikázta a válaszokat. Annál a kérdésnél, hogy "Gyakran szoktál-e dühös lenni, ha nem az történik, amit akarsz?", a 0 (soha), az 1 (néha) és a 2 (gyakran) mellé beírt egy hármast és egy négyest is, és a négyest be is karikázta. Kis bogárkám.
És akkor most pótlólag a lényeget is leírom :-) Megkaptuk az Omega-3/placebo (ki tudja) adagot, holnaptól kezdi szedni Balázs, indul a lényeg!
A Klassenlageres sütikért pedig ezt kaptam:
Hát nem aranyosak?

1 megjegyzés:

Vildi írta...

Ezt még én is megértettem,de aranyosak:)
És Balázs is az,az őszinteségével:)