2013. április 22., hétfő

Valaki lőjön fejbe, hogy ne szenvedjek

Ha arról írnék, ami foglalkoztat, abba beleszakadna a szívem, így inkább jelentéktelen dolgokat fogok most megosztani. Az történt, hogy lebetegedtem. Csütörtökön kezdődött, szombaton azt hittem, hogy aznap tetőzött, de a jelek szerint nem. Mára már van hangom, viszont cserébe csinos hólyagok borítják a számat belülről (guszta, tudom). Nagyon készültem rá, hogy egy betáblázott délelőtt után összeszedem a squash rejtelmeibe frissen beavatott Balázst, aztán míg ő egyéb dolgokkal foglalja el magát, én a nap második felét végigpihenem. Ebből az lett, hogy Balázst elkísértem a biliárd teremhez biciklivel (kb 5 km oda-vissza), haza jöttem, megpróbáltam megebédelni, hívott Balázs, hogy menjek, vigyek neki pénzt, mert az osztálytársainál is van és ciki, hogy nála nincs. Akkor biciklire pattantam, vittem egy kis költenivalót és hazajöttem, hogy mostmár aztán pihenés. Kb 30 perc múlva megjelent Balázs, hogy vége a biliárdnak, nézzem meg, mi mindent vett. Kb 15 percünk volt, hogy elinduljunk a karatéra, amikor kiderült, hogy nincs meg a telefonja. Úgyhogy őt elvittem karatézni, aztán elsétáltam a biliárd szalonhoz, amit zárva találtam és egy 20 éves izomagy sviccerdüccsül magyarázta el nekem, hogy talán holnap kinyitnak, de lehet, hogy csak holnapután. Onnan hazasétáltam, majd tovább a bolthoz, ahol találkoztunk Gáborral és megjegyezte, hogy boldogtalan fejet vágok. Mit mondjak, majdnem megvertem!

5 megjegyzés:

mamua írta...

hát, ez rémes, együttérzek! ez valami vírus? mielőbb jobbulást neked!

Panni írta...

Nem tudom, mi ez, de egyre csak romlik.

mamua írta...

mutasd meg dokinak!

zsuzsi írta...

A pasik meg az o lenyeglatasuk :)
Jobbulsz azota?

Panni írta...

Hangom már van, sőt, egyre jobb, a többi nem igazán akar javulni. Voltam vérvételen :-)