2013. március 10., vasárnap

Apára várva

Amikor Balázs tegnap 7:38-kor ébresztett, még reménykedtem a mai napban, de ma úgy döntött, hogy 6-nál tovább aludni lustaság, ezért még félhomályban odaült az ablakhoz és elkezdte várni Gábort. Mert akkor biztos gyorsabban jön.
Egyébként Gábor egy hunyást nem aludt az éjjel a vonaton, úgyhogy én még egész jól jártam. Vonaton utazni felér egy vadnyugati kalanddal; a svájci határon valakit bilincsben kísértek le a vonatról, ami jó kis késést generált, de minden jó, ha a vége jó, fél9-kor már hármasban kávéztunk/kakaóztunk.
Azóta Balázs megírt három levelet németül (na jó, ebből kettőt még tegnap begépelt, ma csak el kellett küldeni), voltunk a tónál sirályokat idomítani és jégkrémet enni, és már az ebéd fáradalmait is kipihentük. Még egy bekattanásra is futotta Balázstól, de ez nem meglepő, ő erre mindig hajlandó időt szakítani.

1 megjegyzés:

zsuzsi írta...

nem Gabort kisertek le bilincsben, mert az lett volna meg a Vadnyugat :)