2012. szeptember 11., kedd

Áttörés

VÉGRE! VÉGRE! VÉGRE!!! Már 3-4 napja tart, hogy Balázs jó 20 perccel kicsöngetés után jön haza. Az ok: ott marad játszani a többiekkel. Bicajoznak, ökörködnek, gesztenyéket vernek le a fáról, ilyesmi. És mostmár beszél a gyerekekkel is, nemcsak a tanárokkal! Egyelőre csak tőmondatokban, de beszéééél és barátkozik és ez szemmel láthatóan őt is boldoggá teszi. A házi feladat persze továbbra is szívás, dehát kit érdekel, amikor végre beilleszkedett, vidáman jön haza, elmeséli, hogy mi történt a suliban, stb-stb. Sírni tudnék örömömben!!!

3 megjegyzés:

Móni írta...

ez tök jó! mennyi idő kellett hozzá? Bárcsak Domi is itt tartana már!

Panni írta...

5 hónap, Móni! Nektek talán annyi sem kell majd, az angol pikk-pakk rájuk ragad :-)

zsuzsi írta...

jaj de jo, ez a legfontosabb :)