2012. augusztus 16., csütörtök

Finish

A nyári szünet finisében vagyunk, jövő hétfőtől suli! Balázs hatalmas lustálkodásokkal búcsúztatja a bő 1 hónapos vakációt, én pedig már számolom a napokat: végre visszatér a napirend, mert most teljesen szét vagyunk csúszva.

Hosszabb szünet után megint kaptam egy kétségbeesett e-mailt, ezért szeretném megint a figyelmetekbe ajánlani zárt Facebook csoportunkat, ahol érintett szülők beszélhetik meg a napi problémákat tabuk nélkül. Szerencsére nagyon jól pörög és nagyon jó témákat veséztünk ki eddig, és nagyon jó kis támogató közösség alakult ki.
Szintén az e-mail nyomán találtam meg egy régebbi, 2009-es hozzászólásomat a Hoxa fórumon és meglepődtem, hogy ma is mennyire ugyanígy látom a dolgokat (ez nem jellemző rám), ezért idemásolom, hogy mindenki, aki eddig csak gyógyszerellenes cikkeket olvasott, lássa itt egy posztban összeszedve az én véleményemet. Gyerünk Google, ezt indexeld be a Ritalinhoz! :-))
---------------------------------------------------
Előre is elnézésedet kérem, ha a mondandóm ellenségesnek, esetleg támadónak tűnik majd. 
Abból, ahogy berobbantál ide, idézőjelbe tetted a Ritalint mint gyógyszert - tehát kvázi megkérdőjelezed néhány millió orvos és párezer gyógyszervizsgáló intézet kompetenciáját a világon -, el tudom képzelni, hogy mi áll a tájékoztatódban. 
Szeretném felhívni a figyelmedet egy aprócska tényre: aki Ritalint ad a gyerekének, az nem jókedvből teszi! Van itt hiperaktivitás fórum, olvass bele nyugodtan! Ezeket a gyerekeket egyszerűen nem veszik emberszámba, elutasítják, kiközösítik, a szüleiket pedig bírálják, lenézik, kibeszélik. 
Tudod, ha valaki testi vagy szellemi fogyatékkal születik, azt elfogadják, mert "rá van írva", hogy problémája van. Egy mentális zavarnál azonban más a helyzet. Egy üvöltő, földön fetrengő, saját anyukáját lekurvázó nyolcévest látva minden embernek ugyanaz jut eszébe: neveletlen. 
Próbáld meg elképzelni, milyen, amikor egy gyerek az egyik pillanatban csüng rajtad és imád, a következőben pedig hozzádvág egy vázát, mert nem annyi sajt van a tésztán, amennyit ő gondolt. Próbáld magad elé képzelni a képet, hogy mész a gyerekedért az óvodába, iskolába, mindenki vidáman játszik, fogócskázik, ő pedig félrehúzódva üldögél és bánatosan nézi a többieket! Szeretne ő játszani, de nem tudja, hogyan kapcsolódjon be. 
Aztán képzeld el azt, hogy beszed egyetlen szem gyógyszert és ezután képes odafigyelni másokra! Nem lenyugszik, hanem felvillanyozódik, kinyílnak az érzékei, képes külvilágot nem történések káoszaként, hanem a maga valójában észlelni, pont mint a többi gyerek. Barátokat szerez. Az órákon jelentkezik, odafigyel. Mindenhol sikerélményei vannak, elkezd pozitív visszajelzéseket kapni. Ha ez jól beleivódik egy gyerekbe és megtanulja, hogy nem a gyógyszertől vannak sikerei, hanem a saját képességeitől, a gyógyszer csak abban segít, hogy megmutatja: képes elérni ezeket a sikereket; ha ezt megtanulja, 1-2 éven belül magáévá teszi azt a viselkedésformát, ami más gyerekben készség-szinten és gyógyszeres segítség nélkül eleve megvan. Ha ez megtörténik, elhagyhatja a gyógyszert és sikeres gyermekkort tudhat maga mögött. 
A kezeletlen ADHD az önbizalom csökkenéséhez, kirekesztettséghez, agresszióhoz, deviáns viselkedéshez és végül bűnözéshez is vezethet. A börtönök tele vannak kezeletlen ADHD-s emberekkel. 

Kérlek, ne terjeszd a tájékoztatót, így is tele van az Internet az amerikai hirtelen szívhalálokkal, a gyógyszer-visszaélésekkel és sajnos sokan ezeket el is hiszik. 
Valójában a hirtelen szívhalál pont ugyanolyan arányban fordul elő gyógyszermentes elhízott gyerekeknél mint Ritalinnal kezelt elhízott gyerekeknél. A hangsúly az elhízáson van. 
A visszaéléssel kapcsolatban annyi a titok, hogy nem szabad túladagolni a Ritalint. Ez egy vízben oldódó molekulákat tartalmazó gyógyszer, ami mint ilyen, nem képes felhalmozódni a szervezetben, így sem függőséget, sem hozzászokást nem eredményez, amennyiben megfelelően van adagolva. USÁ-ban úgy eszik a Ritalint mint a cukrot, nem csoda, hogy hozzászoknak. 
Ismételten kérlek, ne szórd tele a fórumokat ellenkampánnyal, mert ezzel többet ártasz mint segítesz. Én több nyelvet is beszélek, ezért az Interneten keresgéléskor könnyű dolgom van, de amikor a Ritalinról kerestem korrekt anyagot, bizony megszenvedtem, mert mindenhol a tényalapot nélkülöző, légbőlkapott, szenzációhajhász, lejárató ellenkampányokba botlottam. Sajnos nem mindenki olvassa el ezeknek a "cikkeknek" a forrását, sem a hivatkozások valóságtartalmát, ezért hajlamosak elhinni a rémhíreket. 

Nincsenek megjegyzések: