2011. november 24., csütörtök

Ad hoc szülői

Tegnap volt a suliban egy gyorsan összehívott szülői értekezlet, amin megtudtuk, hogy sok-sok gyerek
- csúnyán beszél,
- tévét néz,
- szexuálisan erősen nyíladozik,
- esemesezik és telefonon internetezik,
néhány szülő pedig
- november végén a szülői értekezleten kérdezi meg az ofőtől, hogy melyik nap van a gyerekeknek 5 órájuk
- negyedik osztály közepén még nem tudja a német tanár vezetéknevét
Nem szeretnék gúnyt űzni senkiből, de ugye egy szülő sem gondolja komolyan, hogy a tízéves gyerekét nem érdeklik a csúnya szavak, a félelmetes filmek (amikkel menőzni lehet) és a szex?! Bakker, ezek kamaszok, hát persze, hogy nyitottak mindenre, ami polgárpukkasztó!
Az egész problémát egy kicsit felfújtnak érzem. Az ofő adott egy bő félórás lelkifröccsöt, hogy a gyerekkel őszintének és nyíltnak kell lenni otthon és minden kérdésére az adott keretek között teljes választ adni. Ezzel nekem az a gondom, hogy kétféle szülő ült ott tegnap: az egyik, aki így csinálja a kezdetektől és nem érti, mit keres ott, miért veszik egy kalap alá a többivel, és a másik, aki soha nem csinálta így, nem is akarja így csinálni soha, és nem érti, mit keres ott és miért oktatják őt ki vadidegenek. Egy közös van a kétféle szülőben: a szülői értekezlet után mindegyik hazamegy és pont ugyanúgy csinálja, ahogy korábban. Ezért sajnos ez a kiselőadás falra hányt borsó, elvesztegetett idő, széllel szemben pisálás volt.

Nincsenek megjegyzések: