2011. augusztus 8., hétfő

Nem emlékszem...

...melyik meglepetés volt kellemesebb: amikor az étteremben azt üvöltötte sírva, hogy "szerencse, hogy két hétig vagyok itt és ti hazamentek!" (mindezt azért, mert nem akartunk ottani desszertet enni, inkább  át akartunk menni a Harrer-ba, és ezt vele is megbeszéltük, le is okézta, csak épp nem figyelt oda), vagy amikor megmutatta a fején a púpot, amit úgy szerzett, hogy fejest ugrott és lekoccolta a medence alját (nem gyerekmedence volt és víz is volt benne).

A tábor című fejezetet egyébként nagyon-nagyon lezárta, már egyáltalán nem hajlandó róla beszélni, megvolt, elmúlt. Egy-két elszólása van, pl amikor elmesélte a fejest, kiszaladt a számon egy basszus, erre ő annyit mondott, hogy "öt bébetűs szó!". Ez volt a tábori szokás. Nem is beszélt csúnyán senki!

2 megjegyzés:

zsuzsi írta...

hat pedig a medences sztori igencsak basszus, abba siman belehalhat, de a nyaktol lefele megbenulas is eselyes :(
akkora vizbe szabad csak fejest ugrani, amiben a feneken allva nem er ki a magasba feltartott keze a vizbol

az 5 b-betus szo nagggyon jo viszont :)

Panni írta...

Zsuzsi, tudom, én is kiakadtam rendesen :-( És az elmondásuk alapján relatíve mélyvíz volt pedig, ehhez képest, ha volt is úszómester, nem tűnt fel neki, hogy egy gyerek fejest készül ugrani (gondolom, tilos), aztán fejes után a fejét fogva, sírva jön ki a vízből. Tényleg bele sem akarok gondolni, mi történhetett volna, erre a gyerekre vigyáz valaki.