2011. június 1., szerda

Meg kell a szívnek szakadnia

Tegnap kérdeztem Balázstól a szokásos hülyeségeket, mi volt a suliban, stb, erre kifakadt, hogy ő megpróbált tééényleg nagyon jól viselkedni, mégsem ő kapta meg a baglyot! Szegény, úgy megsajnáltam, neki ezek fontos dolgok és szüksége van a pozitív visszajelzésekre. Némi duzzogás után megkérdezte:
- Anya, mondhatok csúnyát? - mintha tényleg érdekelné, hogy megengedem-e... :-)
- Ha nem nagyon csúnya...
- Bocs, hogy ezt mondom, de D egyszerűen elcseszte a baglyot!
- ???
- Elvesztette! Megkapta és nem hozta vissza, elhagyta!
- Elhagyta??
- Igen, Tudorkát és Kistutut is! És most az egész osztály Tudikán osztozik! Ezért nem kaptam én meg a baglyot.
Ő, meg az ő nagy igazságérzete.
Este még megkaptam a ráadást:
"Anya, rosszat álmodtam, vagyis nem álmodtam, csak elképzeltem... Azt képzeltem, hogy elütött egy autó, bevitt a mentő a kórházba és ott azt mondták, hogy nem vagyok újraéleszthető! Anya, átmehetek hozzátok, míg észhez térek?"

Nincsenek megjegyzések: