2011. április 19., kedd

Rossz hírek a FIMOTÁ-ból

Ma sikerült sort keríteni az eddig elvégzett vizsgálatok megbeszélésére.
Balázs beszédértése a két évvel ezelőtti, igen siralmas állapothoz képest is tovább romlott. Nemcsak arról van szó, hogy az "olló" nyílt tovább, tehát hogy az ő fejlődési üteme lassabb az elvárások növeketési üteménél, nem. Ami akkor 80% volt, az most 40%. Nem elég a fejlesztés, amit kap. És már harmadik osztály végénél járunk. Nagyon-nagyon rá kell feküdnünk az otthoni fejlesztésre, sokkal jobban mint eddig.
És nem tudunk elszakadni az Asperger-vonaltól, egy újabb teszt és vélemény, ami szerint erősen autisztikus, de a szociális érzékenysége és az érzelmi manipulatív képessége miatt valószínűleg nem Aspie. Nem tudom a teszt nevét, de 15 ponttól merül fel az Asperger, neki pedig 23 pontja lett. Kicsi kis bogárkám.
Egyébiránt azt hallottuk, amit már tudtunk, annyi plusz infóval, hogy a hiperaktivitása "súlyos és kevert típusú" (figyelemhiány, motoros nyugtalanság, impulzivitás együttes jelenléte). Mondjuk a kevert típust eddig is tudtuk, a súlyos nekem bevallom, meglepetés volt.

Nincs jó kedvem. Azt hiszem, még soha nem kérdeztem ezt, de mostmár kezd érdekelni: miért pont ő? Miért pont mi? Miért pont én???

7 megjegyzés:

muzsi írta...

sajnálom

zsuzsi írta...

Sajnos a kérdés nem jó, ezért jó választ sem fogsz rá kapni. Nem az a kérdés h miért ö/te/ti, hanem hogy hogyan tovább? Hogyan tudod a legtöbbet kihozni a helyzetböl, hogyan tudsz neki a legtöbbet adni ahhoz, hogy ép, önálló, boldog felnött válhasson belöle. Mi az, ami segít, mi az ami nem? Jó-e, elég-e az iskola? Az, hogy "barátai vannak" és h "szeret oda járni", sajnos semennyire sem szempont, ezt az egyet ismeri, fogalma sincs, milyen lehetne egy másik hely (ahol az osztályfönöke nem alázza meg és azállítólag öt elfogadó gyerekek ezen nem nevetnek). Hova, kihez vihetnéd még, mennyi otthoni fejlesztésre lenne szükség?

A kérdésfeltevésben tudok sajnos csak segíteni, a válaszadásban nem. Az én válaszaim (8 órás munka feladása, életszínvonalcsökkenés, viszont sokkal több idö a gyerekkel, egy idöben különóramegvonás, kislétszámú magánsuli, kbözö terápiák, tornák) nekem voltak válaszo, neked lehet, hogy nem lennének azok.

Az biztos, hogy az eddiginél többet/mást kell tennetek, ha ez nem volt elég.

Sajnalom :(

ps. az asperger (szerintem, igy 5-6-7 év tapasztalatával) messze nem a világ vége, a gyerek tudja, h ö más, elfogadta, megszokta, megtanulta és alkalmazkodik. Nem kinöhetö, de elfogadható, már látom az alagút végét, lesz barátnöje/párja/munkája/barátai/érdeklödése/sikerei. Boldog. Nekem ez volt a nagy mumus.

Annus írta...

Panni, még több fejlesztés! Azt írtad, hogy elvetették az autizmust, akkor most mi van? Mik utalnak arra?

á írta...

nem túl rózsás a helyzet. sajnáljuk, de ettől még nem lesz jó. Legyél az az erős Panni, aki tudsz lenni. Zsuzsival egyetértek, talán tényleg az iskolaváltás lenne a legjobb, szerintem Balázsnak ott is lennének barátai, és lehet, hogy egy jobb - megértőbb osztályfőnöke. lehet, hogy ott komolyabban veszik a fejlesztést, stb.

amúgy ezt az aspergeres vonalat majd légy szíves fejtsd ki.

Pocok írta...

Kiabálj: miért?! Sírj, üvölts! Azután szedd össze magad, simogasd meg a fiad fejét, és tudni fogod hogyan tovább!
Egy súlyosan autista kislány (boldog)anyukája

Panni írta...

Csak pillanatnyi besokallás volt, nemcsak Balázs miatt, hanem úgy általában sokminden miatt, ami mostanában történt-történik. Teljesen igazatok van, hiszen egy csomó mindent nem írtam le (kicsit ellustultam blog-ügyileg), ezért nem is tudhattátok. Nade majd a mai új posztban leírom részletesen!
Köszi, h vagytok.

sudve írta...

Ó, Panni, hányszor tettem fel ezt a kérdést, ha tudnád... Miért pont ők, miért pont mi... aztán fel kell állni és menni tovább, az ő érdekükben. Drukkolok.