2011. április 22., péntek

Szülő tréning április 21.

Tegnap is volt szülő tréning és ezúttal a megerősítésről volt szó. Biztos van köztetek, aki ismeri Skinner kísérletét a patkányokkal: pedálnyomásra jön az eledel, ettől az azonnali megerősítéstől a patkány elég gyorsan megtanulja, hogy ha enni szeretne, meg kell nyomnia a pedált.
1. Mi történik, ha azután, hogy ezt a patkány megtanulta, kivesszük az eledelt, tehát a pedál megnyomására nem történik semmi? A patkány egyre dühösebben kezdi el nyomogatni a pedált, mert mi az, hogy eddig jött a kaja, most pedig nem jön?! Egy idő után leesik neki, hogy itt biza nem lesz több eledel a pedálozástól és abbahagyja a nyomogatást. Később még vissza-visszamegy, megpróbálja, hátha, aztán egy idő után végleg feladja.
2. Mi történik, ha úgy állítjuk be az automatát, hogy néha jön eledel, néha nem? A patkány nem lesz dühös, hanem - tudván, hogy elég, ha kitartóan próbálkozik, előbb-utóbb jönni fog az eledel - türelmesen nyomkodja a pedált és nyomkodja és nyomkodja.

És akkor gondoljunk bele, hogy patkány=gyerek, pedál=egy bizonyos viselkedés, eledel=pozitív megerősítés a viselkedésre.
Tanulság: a legrosszabb beidegződést is meg lehet szűntetni, egy dolog nagyon fontos: ha elhatároztuk, kutya-következetesen vigyük végig, mert ha megingunk (ADHD-s kölöknek egy megingás is elég, hogy észrevegye a rést a pajzson), életbe lép a 2. pont, az pedig felér egy instant leszázalékolással.

Ez csak egy nagyon rövid összefoglalása a lényegnek, de jópofa kísérlet ez és milyen egyszerűen működik :-)

2011. április 20., szerda

Magyarázom a bizonyítványt...

A tegnapi poszt és az arra érkező kommentek kívánnak némi magyarázatot.

Az iskolaváltást átrágtuk minden oldalról (a mi jelen esetben mi Gáborral, pszichológus, pszichiáter, logopédus), és abban maradtunk, hogy a negyedik osztályt még mindenképpen megcsinálja Balázs itt, közben lekáderezem a leendő felső tagozatos osztályfőnökét és meglátjuk. Hogy miért döntöttünk így, azt megpróbálom fontossági sorrendben felsorolni:
- Balázs beilleszkedett, az osztálytársai többsége elfogadja, szereti
- minden iskola lutri, semmi, de semmi garancia arra, hogy egy másik iskola jobb lesz neki
- Zs néni visszajön szeptemberben, ez már biztos
- B néni azóta nem bántotta Balázst, bántott viszont sokmindenki más gyereket, sajnos ilyen, tenni nem lehet ellene, mert szélmalom-harc. Ki kell bekkelni ezt a másfél hónapot, ami még hátra van
- összesen két szóbajöhető iskola van a térségben, ebből az egyik ideális lenne, de oda csak nevtan javaslatra vesznek fel gyerekeket és a nevtan szerint Balázs prímán integrálható a jelenlegi iskola oktatásába; a másik suli egyházi, nagyon poroszos, felejtős. A helyi montessorit nem említem meg, mert annyit sem érdemel

Nem tudom feladni a munkámat és otthon maradni, egyszerűen nem megy. Ez nemcsak elhatározás kérdése. Én tavalyelőtt is kishíján bekattantam otthon és nem ez az, amire Balázsnak szüksége van, ő nem szenved hiányt sem szülői jelenlétben, sem fejlesztésben (a többi dolog, pl szeretet evidens, tehát nem fogom külön felsorolni). A munkaidőm szükség esetén a végletekig rugalmas, a külföldi utak nem jók ugyan, de olyankor Gábor használja ki a munkaideje rugalmasságát. Ez az egyetlen dolog (a kávén kívül), amiről nem tudok lemondani. Önző vagyok nyilván, bárki hozzámvághatja ezt, aki végigmegy mindazon, amin én végigmentem és itt nemcsak Balázsra gondolok. Szeretek dolgozni, szeretek felnőttek között lenni, szeretem az érzést, hogy a munkanap végén már hiányzik Balázs, nem pedig elegem van belőle.

A tesztek készítésekor Balázsban nem volt Ritalin, ráadásul jó részük (a beszédértés kivételével) délután készült, fáradtan, tehát az eredmények nem feltétlen az iskolai teljesítőképességét tükrözik. Ez persze nem mentség, ettől nem lesz kisebb súlyú a probléma, csak leírtam a tisztánlátás kedvéért.

Ami jelenleg a legeslegnagyobb baj, az a beszédértés, beszédészlelés. Erre kell a legjobban összpontosítani most. Végre kapunk javaslatot tantárgyi felmentésre németből és a magyar szövegértés dolgozatok osztályzatainak figyelmen kívül hagyására, így legalább nem frusztrálódik. Ezen kívül a javaslatban szerepel, hogy engedjék őt nyomtatott kisbetűkkel írni és néha elhagyni az osztálytermet. Otthon nagyon keményen ráfekszünk a fejlesztésre, mert sajnos nem mindig sikerül őt együttműködésre bírni és olyankor lehetetlen rávenni a logopédia gyakorlásra. A suliban kapott házit elfogadta úgy, mint kötelezőt és soha el nem felejthetőt, de a logopédia ugye sulin kívüli elfoglaltság és sajnos ennek megfelelően is kezeli.

Hát persze, hogy felállunk és megyünk tovább, eddig meg sem álltunk, jól esett most pihenni egyet, mielőtt tovább mennénk.
Kérdeztétek többen az autizmust; erről már írtam korábban, az ADHD-sok viszonylag nagy részének vannak autisztikus tünetei, ezek közül talán a leggyakoribb a ragaszkodás bevett szokásokhoz (hiperaktív gyerekeknek az egyetlen biztos pontot a szabályok jelentik: 7:00-kor vacsora, 7:30-kor fürdés, 8:00-kor mars az ágyba). Szintén gyakoriak az ilyen gyerekeknél az ok nélküli kiakadások is, pl mert a kenyéren nem 5 karika uborka van. Balázsnál ezek az autisztikus tünetek kifejezettebbek és a társuló beszédészlelési zavar csak tovább erősíti a vele foglalkozó szakemberek gyanakvását, mert a verbális szegényesség szintén egy nagyon jellemző tünete az autista gyerekeknek.
Egyáltalán nem ejtene kétségbe, ha kiderülne, hogy Balázs autista. Ő attól még egy ugyanolyan imádnivaló bohóc lenne, csak más címke lenne a homlokára ragasztva. Már rég nem érdekelnek a címkék (sokáig érdekeltek).

Balázs egyébként a tavaszi szünetet tölti éppen Sopronban, nagyon jól érzi magát a Mamával és hallani sem akar rólunk :-)

2011. április 19., kedd

Rossz hírek a FIMOTÁ-ból

Ma sikerült sort keríteni az eddig elvégzett vizsgálatok megbeszélésére.
Balázs beszédértése a két évvel ezelőtti, igen siralmas állapothoz képest is tovább romlott. Nemcsak arról van szó, hogy az "olló" nyílt tovább, tehát hogy az ő fejlődési üteme lassabb az elvárások növeketési üteménél, nem. Ami akkor 80% volt, az most 40%. Nem elég a fejlesztés, amit kap. És már harmadik osztály végénél járunk. Nagyon-nagyon rá kell feküdnünk az otthoni fejlesztésre, sokkal jobban mint eddig.
És nem tudunk elszakadni az Asperger-vonaltól, egy újabb teszt és vélemény, ami szerint erősen autisztikus, de a szociális érzékenysége és az érzelmi manipulatív képessége miatt valószínűleg nem Aspie. Nem tudom a teszt nevét, de 15 ponttól merül fel az Asperger, neki pedig 23 pontja lett. Kicsi kis bogárkám.
Egyébiránt azt hallottuk, amit már tudtunk, annyi plusz infóval, hogy a hiperaktivitása "súlyos és kevert típusú" (figyelemhiány, motoros nyugtalanság, impulzivitás együttes jelenléte). Mondjuk a kevert típust eddig is tudtuk, a súlyos nekem bevallom, meglepetés volt.

Nincs jó kedvem. Azt hiszem, még soha nem kérdeztem ezt, de mostmár kezd érdekelni: miért pont ő? Miért pont mi? Miért pont én???

2011. április 12., kedd

Házi

Balázs tegnap reggel talált egy tonna matek házit, amiről elfeledkezett (pénteken kapta, akkor matek sem volt és házi sem szokott lenni, sőt, most tanítás sem volt, így bennünk eleve fel sem merült). "Nem baj, túlesünk rajta!" felkiáltással nekiállt és iszonyat tempóban megoldotta a nagy többséget, sajnos az idő rövidsége miatt nem sikerült mindet.

Sajnos a múlt csütörtöki bejegyzést elblicceltem, de majd pótolom, csak most külföldön vagyok és sajnos munkaügyben, így eléggé megviselnek a napok, főleg, hogy még csak 3 hete műtöttek. Egy szó mint száz, minden szabadidőmet dögléssel töltöm, nem sétálok, nem gondolkozom, csak döglöm.

2011. április 5., kedd

Lost

Az elveszett szemüveg ma előkerült. A tanáriban hányódott már ki tudja, mióta, miután valaki megtalálta és leadta. Ma pedig A néni megtalálta a tanáriban :-)) Most legalább van pótszemüvegünk :-)
Kis pici mókus, én pedig magamban meggyanúsítottam, hogy biztos nem tetszett neki és "megsemmisítette". Nagyon szégyellem magam, még szerencse, hogy nyíltan nem gyanúsítottam meg, csak gondolat szintjén, de így is égek magam előtt rendesen...

2011. április 1., péntek

Szülő tréning első alkalom

Tegnap hívtak, hogy elkészült Balázs új szemüvege, így még oda is elmentünk. Sajnos ezek után este már nem volt erőm gép elé ülni, úgy dőltem be az ágyba, mint egy liszteszsák, Így is Cataflamot kellett bevennem, hogy kibírjam a délutánt...
A tegnapi alkalommal 4 gyerek szülei voltak jelen és főleg általános dolgokról volt szó, egyelőre kevés olyan dolog hangzott el, ami újdonság, de azért volt néhány:
- ADHD esetén az emésztési problémák, puffadás, stb gyakoribbak
- gyakori a tejcukor érzékenység
- ADHD-s gyerekek imádják a sajtot
Ezek természetesen nem tudományos tények, hanem statisztikai adatok, de nagyon érdekesek és illenek Balázsra is.

Természetesen elhangzottak a vezető tünetek, az altípusok, a kísérő állapotok, a fimota fiúk és fimota lányok közti különbségek, stb.
Szó esett a gyógyszerről is, komoly tévhitek élnek fimota gyerekeket nevelő szülők fejében is, ami nem csoda, egyrészt én is hasonlókat gondoltam néhány évvel ezelőtt, másrészt nagyon erős az ellenkampány. Zsuzsát idézve, a Ritalinnal az a gyógyszergyárak legnagyobb baja, hogy azon ritka gyógyszerek egyike, amelyek tökéletesek; célzottan hatnak, maradéktalanul kiürülnek és nincs mellékhatásuk. Ilyen gyógyszert überelni nem egyszerű, lejáratni könnyebb, főleg ha összemossák a szezont a fazonnal:
- pszichostimuláns - ez tiszta ügy, kár tagadni, mert ez a helyzet.
- addiktív - ez nagyon érdekes, mert "egészséges" embereknél valóban addikciót okoz, ADHD esetében viszont nem. A hangsúly a helyes alkalmazáson és adagoláson van.
- hirtelen szívhalál - rég túlhaladott dolog, tömeghisztéria keltésére tökéletes, de említést sem érdemel.
- leszedált zombi lesz tőle a gyerek - ez egyszerű faszság. Mai kedvenc hasonlatom (most találtam ki :-)) ), hogy a Ritalin olyan Balázsnak, mint az elromlott autofókuszú fényképezőgépnek a manuális fókusz. Balázs beszámolói is ezt támasztják alá. Az ő kis olyan-amilyen szókincsével olyan meghatóan tudja kifejezni, hogy mennyit segít a gyógyszer a koncentrálásban!

A gyógyszer-dolog elég sok időt elvett az első foglalkozásból, mert sok kérdés merült fel ezzel kapcsolatban, de ez gondolom, eleve így volt kalkulálva.
Viszonylag sok szó esett a szervi háttérről, a dopaminról. Kicsit hiányoltam a magyarázatot a dopaminhiány és a veszélykeresés közti összefüggésre, hogy ti. a dopamin adrenalinná alakul, tehát evidens, hogy dopaminhiány esetén az adrenalint máshogy "állítják elő" a kölkök. Nekem ez anno sokmindent megmagyarázott és mondhatni, megvilágosodtam tőle.
Na mára ennyi voltam, folyt. köv. egy hét múlva :-)