2011. február 14., hétfő

Az új osztályfőnök

Párbeszéd az autóban ma délután.
- Képzeld Balázs, szép lassan abbahagyjuk ezt a gyógyszert és elkezdünk egy másikat.
- Anya... a B néni mindig szokta kérdezni, hogy bevettem-e a gyógyszeremet...
- Hogy szokta kérdezni, kedvesen?
- Hát mindig, amikor hülyéskedek, megkérdezi, hogy bevetted a gyógyszeredet?
- ...
- És amikor mondom, hogy igen, azt szokta mondani, hogy hát nem úgy látom! És akkor a többiek nevetnek. Nem mindenki, csak néhányan.

A büdös kurva életbe!

14 megjegyzés:

VKOrsi írta...

a jó édes .... annyát neki azt!

á írta...

kretén pedagógus. azt hiszem elmegyek hozzátok és leütöm.
szegény Balázs.

(csak zárójelben jegyzem meg, B szeptember óta szedi a Ritalint a suliban is!! és az osztályból nem tudja senki, mert a kedves tanító nénik nem verik nagydobra, és nem kértem külön tőlük. jó dolgunk van, azt hiszem, ha olvaslak mindig rájövök.)

Annus írta...

Ha a gyerek totális megalázása volt a célja..akkor sikerült neki.

zsuzsi írta...

Bakker Mut, ezt olvasva elszédültem, most meg sírnék legszívesebben, EZT a nemtudommineknevezzem szörnyet gyerekek közé engedik? Én nem az igazgatónak szólnék, hanem rögtön mennék az oktatási osztályra az önkormányzatnál és vizsgálatot kérnék, ezt EZZEL a gyerekkel képes megtenni? és azonnal vinném a gyereket másik suliba. Mondjuk én kevesebbért vittem is.

Panni írta...

Igen-igen, mindenkivel maximálisan egyetértek, ugyanezt gondolom én is. Balázs hallani sem akar új iskoláról, az osztálytársai befogadták, szeretik, ő is szereti őket, ezért (IS) tartom különösen szemét dolognak, amit ez a nő művelt.
Ma írtam neki az üzenőbe egy erőteljesen visszafogott üzenetet, a további lépések tulajdonképpen az ő reakciójától függnek, de elkezdek másik iskolát nézni, hogyha lépni kell, időben léphessünk.
Balázs egyébként humorosan fogta föl és mesélte el ezt az egészet, ez csak még kegyetlenebbé teszi a helyzetet: úgy megalázni egy gyereket, hogy az neki le sem esik, ezzel visszaélni... Te jó ég!

á írta...

úgy felkavart tegnap este ez a posztod, hogy B nénivel álmodtam. no komment.

Annus írta...

Panni, engem is ver a víz rendesen...ha jól érzi magát, akkor én sem vinném másik iskolába. A tanítónénivel meg személyesen kellene kommunikálnod, hogy vajon alkalmas-e, hogy egy integrált suliban tanítson.

Annus írta...

A durva, hogy felolvastam a 20 éves lányomnak és rögtön padlót fogott...Ő sem hagyná annyiban és a feletteshez fordulna.

Panni írta...

Én mindig olyan voltam - és ebben nem nagyon fogok tudni megváltozni -, hogy megpróbáltam a problémákat először a saját szintemen kezelni. Az esetek 80%-ában bejön a számításom, hogy ti. az emberek ha látják, hogy őszintén és nyíltan próbálom megbeszélni velük a problémát, akkor valahogy megváltozik a hozzáállásuk.
Volt Balázsnak óvodai élménye is, amitől mehettem volna habzó szájjal az intézményvezetőhöz, mégis olyan szépen megoldottuk ezt óvónői szinten, hogy ihaj. Sőt, megköszönték a nyíltságomat, be is vallották, hogy egy kicsit sokkolta őket, hogy egy ilyen súlyú gyanúval hozzájuk fordultam.
Erre játszom most is, innentől B néni intelligenciáján fog múlni a dolog kimenetele.

sudve írta...

Panni, ez nagyon gáz. :-( Úgy méginkább, hogy azt mondod, Balázs még nem érti. De egyszer meg fogja érteni, hát miért kell (még több) sebet ejteni rajta??? Ehhhh.

á írta...

higgadt Panni.
B néni intelligenciájára építeni ezek után... csak ámulok, tényleg le a kalappal.
szegény Balázs miken ment keresztül, hogy beilleszkedjen, és legyenek kapcsolatai az osztályban, és jó érzi magát.

ezt a higgadt hozzáállást tanítani kellene. (nekem is tanulnom kellene.)

Móni írta...

Ez velünk is megtörtént, nekem csak félig sikerült elérnem hogy ne hülyézzék folyamatosan le a középső fiamat, mert az osztályfőnök nem működött együtt. De annyira maradni akart az osztályában, hogy végül hagytam és próbáltam nagyon diplomatikus lenni a tanárokkal.Ő már nem szed gyógyszert 8.-os, de még néha mindig megkérdezik hogy bevette-e, mert olyan hülye. No comment...,

Kriszti írta...

Itt vagyok Én is és még mindig olvaslak!Ugyanez a szitu nálunk is,és nem egyszer történt már meg,hanem nagyon sokszor!Bementem az igazgató nőhöz is és elmondtam a problémámat,meghallgatott eggyüttműködőnek mutatkozott,de a probléma továbbra is megmaradt.Míg az elsős tanító néni a porig alázta Dábikát,most a 3.-os napközis alázza.Hiába beszélek vele,és hiába magyarázkodok,olyan mintha nem is érdekelné.De remélem Neked összejön és sikerülni fog!!!Én az biztos,hogy szorítok Nektek,és Veletek vagyok!!!!
Puszi Kriszti

Panni írta...

Móni, Kriszti, nagyon sajnálom, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával :-(( Milyen szemét dolog ez!