2010. november 6., szombat

Amikor bántják...

...akkor bele tudnék rúgni mindbe, egytől egyig, még akkor is, ha gyerekek és akkor is, ha "jófejek" és nem a szeme előtt bántják és ezért ő nem érzékel az egészből semmit. Én ott vagyok és hallom és látom és nem értem, miért nem döfnek inkább egy kést jó mélyen a szívembe és forgatják meg néhányszor, ennél az sem fájna jobban.

5 megjegyzés:

Annus írta...

Nálunk is előfordult, és nem bírtam szó nélkül megállni. Engem nem érdekel, hogy gyerek az, aki bántja...végülis az én kölkömről van szó.

Móni írta...

Már meg kellett volna edződnöm, de nem megy! Minden alkalommal belesajdul a szívem, de mégsem szólok bele, mert az nem szokott segíteni, sőt! A gyerekek kegyetlenek egymással! :(

Annus írta...

Móni, én sem a fenébe küldöm el, de ilyenkor megkérdzem, hogy Ő tökéletes-e. Nekem mindig beválik.

Mondjuk nekünk azért szóltak be egyszer, mert szopja az ujját..még most is..6 évesen...ja és még egyszer valami hülyeség miatt panaszkodott rá az egyik kislány.
Valszeg majd a suliban nehezebb lesz.

Nádasdi Edit írta...

panni, én azt gondolom, hogy ha egy anya nem ezt érzi, az menjen el a fenébe, adja vissza a kiskönyvét. én még Balázs miatt is simán érzem, így vasárnap reggel, nagyon.

Panni írta...

Aranyosak vagytok! Én próbálom magam tartani ahhoz, hogy ne szóljak be gyerekeknek Balázs védelmében (felnőtteknek simán), hogy ez jó taktika-e, majd az idő eldönti :-)