2010. szeptember 17., péntek

Olyan önző!

Persze, hogy ő volt az első, akinek ajándékot vettem, persze, hogy álmai vágyát (vagy legalábbis egyet a sok közül). És persze, hogy tudja, ő mindig mindent megtud időben. És akkor, amikor ma lelkesen megosztottam vele, hogy mit vettem Gábornak, persze, hogy nem örült, hiszen ezt az ajándékot nem ő kapja, hanem valaki más. Közölte, hogy ő is ilyet AKAR!
Az a röhej, hogy neki is kerestem, de nem találtam. Hát ezek után örüljön, ha nem adom el az újdonsült legóját két doboz Fazer csokiért! Morcos vagyok rá, utálom az önzőséget és az irigységet!

2 megjegyzés:

lucillaposta írta...

Kapsz tőlem egy díjat, mert megérdemled :-) Nézz be hozzám.

Panni írta...

Ó, hát nem is tudom, mit mondjak, köszönöm szépen meg minden :-)