2010. szeptember 1., szerda

Halleluja, tanévkezdés

Lehet engem utálni ezért, de számomra megváltás a tanévkezdés. Tavaly nyáron nem volt gond, mert munkanélküli lévén nem kellett azon agyalni egy percig sem, hogy melyik héten hova teszem Balázst. Most viszont el nem ítélhető módon van munkám és bizony voltak olyan hetek, amik erősen lógtak a levegőben. Persze minden jó, ha a vége jó, túl vagyunk ezen is, de nem bírja ezt a stresszt az én szívem.
A tegnapi évnyitó a szokásos volt: felejthető. Én elhiszem, hogy az elsősök szüleinek ez hatalmas élmény és senkinek nem szeretnék a lelkébe gázolni, de a második-harmadik-negyedik osztályosok már nem tudták, mit kezdjenek magukkal unalmukban. És őszintén szólva, a szülők sem. Pedig nem volt hosszú, 45 perc volt tokkal-vonóval. Megint nyugdíjba ment valaki, megint jött új ember (évzáró óta!), a másodikosok - nagyon aranyos, de - óvodás középső csoportos mondókákkal és dalokkal köszöntötték az elsősöket, csak a műsor legvégén hangzott el pár suliváró vers és dal. Már csak egy ilyet kell kibírni, utána felső tagozat és ott az első tanítási napot egy rövid évnyitóval kezdik, ahol sem búcsúztatás, sem köszöntés, csak a szükséges dörgedelmek, aztán kezdődnek az órák.
Szerencsére sikerült az elsők közt elhagynunk az objektumot, így a dugót is megúsztuk, ami nem kis teljesítmény; aki ismeri Veresegyházat, tudja, mekkora területen parkolt le a 6-700 család az évnyitó alkalmából, és mekkorka úton kell ennek a rengeteg autónak elhagynia a helyszínt. Mindenhol autók álltak, rengetegen álltak meg úgy, hogy mások ki sem tudtak állni tőlük. Borzalom. De szerencsére még azelőtt odébbálltunk, hogy ez a rengeteg autó elkezdett volna kiállni, tolongani, anyázni. Muszáj volt valami jóval lezárni a napot, ezért megnéztük a Sulyánban, mit is tud ez az ország tortája. Nekünk ízlett! És Balázs is megérdemelte, igazán! :-))

1 megjegyzés:

Annus írta...

Szerinted ki várja a hétfői ovikezdést, mint a Messiást?:-)